2011. május 16., hétfő

Hello!

Nos gondolkoztam és arra a döntésre jutottam, hogy kikérem a véleményeteket. :)
Mit szólnátok ha létrehoznék egy Király L. Norbival foglalkozó blogot? :D Persze örülnék ha lenne hozzá társam is. Aki szeretne szóljon, de ha senki sem, nos én szerintem akkor is létrehozom. :D
De ketten jobb lenne!! :)

Szóval írjatok kommentárt ha szeretnétek :)
Köszi!
Puszi: Silver

2011. május 3., kedd

25. fejezet Újabb rejtély

 Ezt a  fejezetet most Arya-nak ajánlom. Remélem, hogy hatok rá és, hogy tudja, hogy mit kell tennie. :)



Jason szemszöge


A parton futottam, hogy karban tartsam a testemet, bár nem lett  volna szükség vámpírként, de ez már megszokott volt nálam. Scarletten gondolkoztam. Rájöttem, hogy törődik velem és tényleg sokszor ő tart vissza attól, hogy valami óriási baromságot műveljek.  Mint egy angyal. A furcsa az, hogy ő sosem mesél a családjáról, sosem emlegeti őket. Próbáltam puhatolózni, de semmi. Velem szemben egy alak kezdett kiválni a messzeségből. Megtörtnek látszott és mintha reszketett volna. Gyorsabban kezdtem szedni a lábam, mert valami megérzés elkapott. És sajnos nem is volt téves. Scarlett botladozott előttem pár méterre és szörnyű állapotban nézett ki.
-          Scarlett! – szólítottam meg és érintettem meg a vállát, mire összerezzent.
-          Jaj! Nem-nem! Menj innen!  Csak így ne láss! – takarta magát, de engem egyáltalán nem érdekelt, hogy hogy néz ki.
-          Mi történt veled? – fogtam meg a karját. Az arcát próbálta takarni, de elvettem a kezét. A szeme alatt egy hatalmas kék-lila folt éktelenkedett. Elképedve meredtem rá. Lecsordult pár könnycsepp az arcán.
-          Mi ez? – kérdeztem és türelmesen vártam, amíg megpróbálja összeszedni magát. Nem szólt, csak szipogott és a fejét rázta. Akit most láttam lány, teljesen más volt, mint az a Scarlett, akit megismertem. Nem az a vad, vidám és pörgős lány volt, hanem egy megtört lélek. Mérges voltam. Nem rá, hanem arra, aki fájdalmat okozott neki.
-          Én nem foglak bántani Scarlett. De el kell mondanod, hogy ki tette ezt veled! – utasítottam kicsit erősebben. A lány aki iránt még magam sem tudtam, hogy mit érzek megimbolygott majd elájult. Nem hagytam, hogy a földre essen, volt már rajta így is elég sok zöld folt. Felvettem az ölembe és hazavittem.





-          Ki tehette ezt vele? – szörnyülködött anyu.
-          Fogalmam sincs, de véget kell ennek vetni. – feleltem, miközben végig simítottam Scarlett puha, fehér arcán.
-          Mi van ha nem ez az első alkalom? – kotyogott közbe Lena. Megvontam a vállam. Tanácstalan voltam.
-          Nagyon sokat bánthatták, ha elájult. – szólalt meg Will.
-          Gyertek! Hadd pihenjen! Jason te maradsz? – kérdezte anyu, miközben kiterelte  a többieket. Bólintottam. Hogy, hagyhatnám itt? Néhány óra múlva Scarlett nagy nehezen kinyitotta a szemét. Én amíg vártam, hogy felébredjen a támadóját mindenféle képen kicsináltam.  Élveztem.
-          Hogy vagy? – kérdeztem amikor rám emelte a tekintetét.  Nagyot sóhajtott.
-          Nézd…én…nos, ne várj tőlem semmilyen magyarázatot. Mert ha nem jössz arra, akkor ugye nem is láttál volna így. – dühös lettem.
-          Te azt hiszed, hogy eltitkolhattál volna ilyesmit? Komolyan Scarlett! – nevettem fel kissé cinikusan.  Megrázta a fejét.
-          Ki tette ezt veled? – kérdeztem már sokadjára.
-          Nem mondhatom el. – biztos valami zsarolós fickó van a háttérben.
-          Bántana ha elmondanád? – simítottam meg a haját.
-          Szégyellem. – vallotta be.
-          Scarlett…- kezdtem újból, de közbe vágott.
-          Nem akarok róla beszélni értsd már meg! – emelte fel a hangját, de még gyenge volt. Bólintottam.
-          Tudod, hogy nem foglak békén hagyni vele, ugye? – kérdeztem vissza.
-          Sajnálom, de akkor csalódni fogsz, mert semmit sem fogok mondani. – makacsolta meg magát. Nagyon jó! Scarlettből semmit sem tudok kiszedni, de akkor, hogy induljak ennek az egésznek neki?
-          Nem akartam sosem, hogy így láss. – mondta csendesen, miközben a takarót gyűrögette. Nem szólaltam meg, ő pedig folytatta.
-          Biztos nagyon csúnya vagyok, ezzel a sok folttal. – felhördültem.
-          Nem vagy csúnya….egyáltalán, de az tény, hogy sokkal jobban nézel ki ezek nélkül. – mosolyogtam rá. Viszonozta, de felszisszent az arcába nyilalló fájdalom miatt.
-          Köszi, hogy nem hagytál ott ájultan. – erre még dühösebb lettem.
-          Te elbírnád képzelni rólam, hogy ott hagyjalak olyan állapotban? – kérdeztem dühösen. Nem nézett a szemembe.
-          Nem, dehogy is. Csak én…mindegy. – motyogta, nekem pedig meg kellett mosolyognom. Most olyan esetlen, kislánynak tűnt.
-          Vigyázok rád….még ha sokszor nem is akarod. – csókoltam meg a homlokát.

2011. április 28., csütörtök

Díj :)





Szabályok:1, Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad.
2, Tedd ki a logót a blogodra.
3, Írj magadról 7 dolgot.
4, Add tovább 7 embernek, és linkeld is be a blogjukat.
5, Hagyj megjegyzést náluk, hogy tudjanak a díjazásról =)



Köszönöm a díjat Arya-nak. :) Örülök, hogy így gondolod. :D

7 dolog magamról:
-ízig-vérig skorpió vagyok :D
- szeretem az izgalmakat, a veszélyt
- gyűlölöm a gimit
- kedvenc színészem: Robert Pattinson (nem csak Edward Cullen miatt, amúgy is imádom)
- hobbim a rajzolás, úszás és futás
- egyszer kiszeretnék adni egy könyvet
- idézetmániás vagyok :D